Kézműveslekvár

Kézműveslekvár, vagy termelői lekvár?

Van egyáltalán különbség a kézműveslekvár és a termelői lekvár között? Ha igen, akkor mi? Ezekre a kérdésekre keresem a választ ebben a bejegyzésben.

Sokan nagyon tudatosan vásárolunk. Mindannyiunkat megnyugtat, ha olyan szavakat hallunk, mint kézműves, kistermelői, őstermelői, helyi, bio stb. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy attól, hogy valami termelői, még nem biztos, hogy mindentől mentes is!  Vegyük például a lekvárokat. / Ha már egy lekvártárban vagyunk./

kézműveslekvár

Kézműveslekvár

Míg a kézműveslekvárok soha, semmilyen körülmények között nem tartalmazhatnak tartósítószereket, addig  a termelői lekvároknál nincs ilyen kikötés. Ezért, miután végigböngésszük a címkét, rosszabb esetben csak a vásárlás után, otthon szembesülünk azzal, hogy egy kis befőzőcukor vagy más tartósítószer bizony belekerült a lekvárba. Pedig biztosan tudom, hogy amikor egészséges, valódi gyümölcsből készült lekvárokat szeretnénk venni, valószínűleg eszünkbe sem jut, hogy tartósítószert is tettek bele.

A kézműveslekvároknál ilyen probléma fel sem merülhet. Ezekben a lekvárokban mindössze a friss, valódi gyümölcs, egy kis citrom – ami segít a pektint kivonni a gyümölcsből- , cukor, méz – de mindenképpen valami természetes édesítő- esetleg, fűszerek találhatók. Ha csak ennyi összetevőből áll a lekvár amit éppen kézben tartunk, biztosak lehetünk benne, hogy igazi, hamisítatlan kézműveslekvárt vásároltunk.

szederlekvár

Bioszeder, a friss alapanyag

Nálam, a Lekvártárban minden lekvár így készül.  A kevesebb, több elvben és a teljesen természetes alapanyagokban hiszek. Abban, hogy minden üveg lekváromban felismerhető a gyümölcs, amiből főztem.  Ha valaki ezek után megkóstolna egy igazi kézműves lekvárt, nos az Itt rendelhető

szederlekvár

Szederlekvár

Fügelekvár vilmoskörtével

Fügelekvár vilmoskörtével, az üvegbe zárt nyárutó

Fügelekvár vilmoskörtével. Egy új, és különleges ízkombináción gondolkoztam nyár végén, amikor elkezdett beérni a füge a kertünkben. Abban biztos voltam, hogy mind színekben, mind ízben, mind pedig textúrában egészen új és különleges lekvárt szeretnék főzni, nem csak egy egyszerű fügelekvárt.

fügelekvár vilmoskörtével

Fügelekvár vilmoskörtével

Aztán megakadt a szemem a gyönyörű vilmoskörtéken, amik éppen abban az időben értek be. Akkor és ott, el is dőlt, hogy a puha, mézédes fügét fogom párosítani a harsogóan friss, roppanós vilmoskörtével. A lekvárban ezért nagyobb darab vilmoskörték csücsülnek, és fehér színükkel szinte átmosolyognak ránk az üvegen keresztül. A főzés végén, ezúttal azon izgultam, hogy bárcsak ne jönne ki egy teljes üveg a végén, hogy ne csak az üstből kóstolgathassak, hanem mindjárt nagykanállal is tesztelhessem a fügelekvárt vilmoskörtével. Melegen, langyosan, s a dunsztból kikerülve is mennyei a lekvár. Azóta is lelkesen kóstolgatom. Tökéletes párosítás, a füge mézédességét kicsit tompítja a friss vilmoskörte.

Ha valaki ezután ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy rögtön letesztelje – amit persze tökéletesen megértek- itt meg is rendelheti:  Itt rendelhető

Erről a lekvárról is írtam már az oldalon. Ide kattintva olvasható a bejegyzésem:  http://www.lekvartar.hu/hu/legujabb-lekvarjaim/fugelekvar-vilmoskortevel/

Mutatom a lekvárt közelről is.

Fügelekvár vilmoskörtével

Fügelekvár vilmoskörtével

 

Lekvárt Karácsonyra!

Lekvárt Karácsonyra!  Egy apró ajándékötlet

Lekvárt Karácsonyra! Miért is mondom mindezt? Mert, elég csak rápillantani a naptárra, és gyorsan konstatálhatjuk is, hogy már megint vészesen közeledik a Karácsony. Én magam, hosszú évek óta próbálok már ajándékozás témában, előre tervezni. Ki mit szeret, minek örülne, mivel lepjem meg. Ez a fajta “megfelelési kényszer” régebben, nagyon nagy terhet rótt rám. Aztán gondoltam egyet, és szakítottam az “elvárásokkal”. Elkezdtem édes kis semmiségeket, apró kis finomságokat, valódi Gourmet ajándékokat keresgélni a családomnak. Ha valami igazán szemrevalót találtam, akkor az általában nem karácsonyi témájú volt, ha finomat, biztosan ronda volt a csomagolása, vagy egyáltalán nem emlékeztetett egy ajándékra.

Innen jött az ötlet, hogy a Schmidt Ági Lekvártárba, készítek egy kimondottan Karácsonyi sorozatot. Gourmet lekvárokat, csinos kis csomagolásban, kimondottan téli ízekben. Így született meg a mézes-diós sült szilva, az aszalt szilvás-szilva és füge-vilmoskörte, vagy éppen a fahéjas mirabell lekvár.

lekvárt karácsonyra

Érdemes időben rendelni belőle, mert ezek a különlegességek, csak igazán limitált számban érhetők el.  A teljes termékválaszték három oldalon található a webshopban, és Itt rendelhető

Sárgabaracklekvár

37 tonna sárgabaracklekvár nyomában

Mégis, mihez is kell 37 tonna! – igen nem írtam el, valóban annyi- sárgabaracklekvár?

sárgabaracklekvár

Az én sárgabaracklekvárom

Nos, hogy ezt a rejtélyt is megfejthessük elég átruccanni a szomszédba. Ausztriában van ugyanis egy hotel, ahol mindössze egyetlen édesség elkészítéséhez használnak el ennyi sárgabaracklekvárt. Igaz, évente.

A Hotel Sacher-ben járunk. Innen már sejthető, hogy a híres Sacher torta kerül most “terítékre”.  Nos igen, a 37 tonna sárgabaracklekvár mellett felhasználnak még 2 millió db tojást, 80 tonna cukrot, 70 tonna csokoládét, 25 tonna vajat, és 30 tonna lisztet. Ebből a szerény mennyiségből készül az évi 360.000 db eredeti Sacher torta, természetesen a hotel pecsétjével.

sárgabaracklekvár

Sárgabaracklekvár

Az eredeti tortát még Franz Sacher cukrász készítette 1832-ben, Metternich herceg megrendelésére, és sikere azóta is töretlen. A történet szerint a torta, egy véletlen folytán készült el először. Történt ugyanis, hogy Metternich herceg bécsi palotájában, megbetegedett a konyhafőnök. Így, az akkor mindössze 16 éves Franz-ra, a cukrászra maradt a feladat, hogy készítsen egy olyan desszertet, amivel a herceg nem marad szégyenben aznap este. Franz Sacher pedig nekiállt, és készített két nem túl édes, de annál sűrűbb és csokoládésabb piskótalapot, ami közé sárgabaracklekvárt kent.

Sárgabaracklekvár

Sárgabaracklekvár, minden méretben

Mindezt bevonta kívülről étcsokoládéval, és persze tejszínhabbal kínálta a vendégeknek. A legenda pedig megszületett. Elkészült az első és eredeti Sacher torta. A siker innentől borítékolható volt. Az Osztrák-Magyar Monarchián kívül, Európát is meghódította a torta. Hiszen szállították, Londonba, Párizsba, de még Berlinbe is.

Az eredeti Sacher torta

Az eredeti Sacher torta

A torta az osztrák gasztronómia egyik ikonikus darabja. Az osztrákok olyannyira büszkék nemzeti kincsükre, hogy még Sacher torta napot is tartanak. Minden évben december 5.-én megünneplik a Sacher tortát.
Ezek után, az sem meglepő, hogy a Guinness rekordok könyvébe is bekerültek szeretett édességükkel, hiszen 1998-ban nekiálltak és elkészítették a legnagyobb átmérőjű Sacher tortát a világon. A tortarekorder 2,5 m-es átmérővel büszkélkedik. Nos, csupán csak néhány üveg sárgabaracklekvár kérdése, bárki nekiálljon, és megdöntse az osztrákok Guinness rekordját. Munkára fel! Ha pedig nem lenne otthon éppen igazi, házi sárgabaracklekvár, nos akkor hívjon mindenki bátran. Ígérem azonnal küldök. Itt rendelhető

 

Lekvárszerelmesek

Híres lekvárszerelmesek, a történelemből

Egy olyan finomság mint a lekvár, sok-sok embert elér, megérint napjainkban is. Ezért, talán nem meglepő, hogy már a régmúltban is olyan híres embereket találunk a lekvárszerelmesek közt mint királyokat, tudósokat, alkimistákat, szenteket. Többnyire nőket, de ha feltalálásról, szerkezetek előállításáról van szó, ott vannak mindig a férfiak is. A következő hírességeket / is/ egytől- egyig elbűvölte a lekvár illata, színe, íze.

Talán kezdjük a sort az Jeanne d’Arc-al, az Orléans- i szűzzel. Róla, ugyanis azt jegyezték fel a krónikák, hogy minden csata előtt evett egy kis lekvárt. Ez bátorsággal töltötte el.

Menjünk tovább, és lessünk be egy középkori sztárpárhoz. Amikor az Itáliai nemesi családból származó Medici Katalin férjhez ment, – 1533-ban, II. Henrikhez – nem egy apró kis kocsival költözködött. Nem akart lemondani a reneszánsz Itália adta szépségekről, ízekről, így hát, vitt magával mindent Itáliából, amit szeretett, és mindenkit aki el tudta készíteni a kedvenceit. Természetesen vele tartott kedvenc  parfümkészítője, tésztakészítője , no és egy chef is. Az a chef aki el tudta készíteni, Katalin kedvenc lekvárjait is.

Ha ugrunk nagyjából úgy 20 évet előre az időben, máris elérkeztünk az alkimistához Nostredamus-hoz. Kevesen tudják róla, de mielőtt a próféciáit papírra vetette,  1552-ben  a lekvár kezeléséről és tartósításáról írt. Nostredamus a lekvárt a szépség és boldogság szavakkal jellemezte, legtöbbször.

1560. Skócia. Színre lép a lekvár. Aki megismerteti a skótokat eme finomsággal, nem más mint – igen, megint egy királynő kövekezik – Stewart Mária.

 

lekvárszerelmesek

 

A királynő, férje halála után, visszatért Franciaországból Skóciába, és természetesen, ő is csomagolt némi lekvárt a kézitáskájába. A krónikák szerint, ha gyengélkedett, előszeretettel kanalazott egy kis finomságot.

Mivel a lekvárszerelmesek között, ígértem tudóst is, még a bejegyzésem legelején, következzen most ő. Nem is akárki. A fizikus Marie Curie-t. Nos, a rádióaktivitás felfedezőjéről sok mindent tudunk. Az azonban kevésbé ismert, hogy mi volt Marie hobbija. Azért a fentiek után már sejthető, igen, Marie Curie szabadidejében lekvárt főzött. Nem is akárhogy. Akik ismerték, úgy jellemezték, mint aki nagy tapasztalatra tett szert a lekvárkészítésben is.

Magam is megszállottan szeretek lekvárt főzni. Ha most kedvet kapott egy kis kóstolóhoz, az én lekvárjaim is elérhetők a webshopban három oldalon keresztül böngészhetők, és Itt rendelhetőek

 

Kajszilekvár

Kajszilekvár,  az aktuális lekvárújdonság

Talán a legnagyobb klasszikus a lekvárok között, a kajszilekvár. Hogy jobban beleástam magam a kajszik világába, és minél több fajtát megismerhessek, felkerestem egy közeli ültetvényt. Miután kiderült, hogy több mint 4000! fa van a területen, így a saját kertünkhöz képest, újra kellett értékelnem a sok szó jelentését. Ebben a kertben, 8 féle kajszit termesztenek. Lelkesen végigkóstoltam mindet, ott, a kajszimennyországban. Ez nemigazán segített a döntésben, hiszen, túlzás nélkül állítom, hogy mind, egytől egyig nagyon finom volt.  Kiderült, hogy a mi ceglédi óriás és magyar kajszifánk mellett, érdemes még mandula kajszival is foglalkozni. Be is szereztem a csemetéket.

A látogatás után, úgy döntöttem, hogy idén, nem is egy, hanem háromféle lekvárt fogok készíteni, kajsziból.

Kajszilekvár

Kajszilekvár

Készült hagyományos módon, amolyan nagy klasszikus lekvár, ami véleményem szerint, minden kamrában jó lenne, ha ott lapulna, pár üveggel. Ez, a magyar kajsziból készült.

Aztán, főztem darabos kajszilekvárt A ceglédi óriás kajsziból, kimondottan a Grandma sorozatba. Ez annyira, de annyira jó lett! Az illata, és az állaga is tökéletes. Biztosan tudom, hogy ebből /is !/néhány üveggel megtartok magunknak.

A kajszilekvárok közül a leg-leg-leg, pedig nem más, mint a Gourmet sorozatba tartozó Provance-i kajszilekvár. Eredeti francia recept szerint készítettem. Aranyszínű, sűrű, és áttetszően tiszta lekvárban, fél kajszik csücsülnek. Ez valóban az üvegbe zárt csoda.

Provance-i kajszilekvár

Provence-i kajszilekvár

 

A főzés után, dunsztba kerültek, és miután kicsinosítottam minden üveget, gondosan felsorakoztattam őket “tornasorba”, hogy elkészülhessen ez a szemet gyönyörködtető csoportkép. Ezúttal a kajszilekvárokról.  Ha pedig valaki kedvet kapott ahhoz, hogy megkóstolja, nos akkor: Itt rendelhető

kajszilekvár

Kajszilekvár

Málnalekvár

Málnalekvár, a vörös bársony

Van egy lekvár, amit különösen szeretek főzni, ez pedig a málnalekvár. Ilyenkor nem számít, hogy nyár, és kánikula van, hogy hajnalban kell felkelnem, azért, hogy még a forróság beállta előtt le tudjam szedni a málnákat. Nem számít semmi. Aki szedett már málnát, biztosan tudja, hogy egy kiló gyümölcsöt nem éppen pár perc alatt kapkod le az ember. El lehet időzni a szedéssel, szépen ki lehet válogatni a legszebb, legnagyobb málnaszemeket.

Málnalekvár

Málnalekvár

Végül, miután megszereztem, törékeny zsákmányomat, elkezdhessem a főzést, és a gyümölcsöt végre lekvárrá alakíthassam. Ha lekvárt főzök, kicsit megáll az idő.

Nagyon szeretem a gyümölcsök illatát. Olyan jó belépni a konyhába, amikor ott áll a rengeteg friss gyümölcs, türelmesen várva, hogy végre üvegekbe kerüljön.  Csak úgy árad belőlük az a finom, üde, friss illat. Számomra, valamiért mégis a málnalekvár illata a legfinomabb illat egész nyáron. Különösen, ha még meg is bolondítom, néhány aprósággal.

Málnalekvár

Málnalekvár

Annyira sok ötletem van, mivel is fogom még idén kombinálni a málnát! De egyenlőre, csak a hagyományos változat került üvegekbe. Az a szín, az a zamat, azok a kis gyöngyre emlékeztető magocskák! Gyönyörűen mutat az üvegekben. Az íze, pedig túlzás nélkül mondom, valami ISTENI!

Alig tudtam kivárni, hogy kikerüljön a dunsztból, és végre elérkezzen az én időm,  a kedvenc részem a lekvárkészítésben, hát persze, hogy a kóstolás. Miután kihűlt, neki is láttam a tesztelésnek. A színe igazán szemet gyönyörködtető, az állaga is kedvemre való, mivel hosszan főztem, kellemesen zselés, az illata pedig, ugyanaz a semmivel össze nem téveszthető málnaillat, ami főzés közben már annyira elvarázsolt. A zamatára még emlékeztem a főzésből, de biztosan tudom, hogy hidegen az igazi, akkor, amikor végleg elkészült a málnalekvár. Ha pedig kedvet kapott a kóstoláshoz, akkor a málnalekvár  Itt rendelhető

Málnalekvár

Málnalekvár

 

Ez a lekvár a Schmidt Ági Lekvártár  Grandma szériájába tartozik. Természetesen nincs passzírozva, és főzés közben végig nagyon vigyáztam, hogy ne zúzzam össze a málnaszemeket, ezért, kissé darabos, kisebb-nagyobb málnákat is tartalmazó, hagyományos, házi lekvár készült belőle. Természetesen, mint minden lekvárom, ez is  tartósítószer nélkül.